Bármilyen alkalmazásnál bele ütközhetünk olyan problémába, hogy az alkalmazás működéséhez szükségünk lesz olyan adatokra amelyek változhatnak (pl. a felület színe), gyarapodhatnak, fogyhatnak, és ezek az adatok azután is meg kell maradjanak, hogy az alkalmazást kikapcsoltuk, vagy egy weboldalról kiléptünk.

Ezen adatok megtartásához szükségünk van külső segítségre, pl. fájlokra amelyekben eltároljuk az adatokat vagy más lehetőségekre, pl. adatbázisra.

Az adatbázisokat egy különálló program működteti, amellyel az általunk készített alkalmazás parancsok segítségével képes kommunikálni, adatokat beírni, lekérni, stb. Ezeket a parancsokat hívjuk SQL parancsoknak.

Az adatbázisokat a rendszer általában egy fájlban tárolja, bár a program úgy építi fel, hogy másodpercenként akár 1 millió parancsra is legyenek képesek választ adni.

Ha mi mentenénk az adatokat egy külön fájlba, amelyben már van 1000 sor, és kellene nekünk a 625. akkor vagy jól strukturálva kellene felépítenünk a fájlt, hogy egyből annak a sornak az adataihoz jussunk, vagy a sorokat egyesével kellene beolvassuk, míg eljutnánk a megfelelőhöz. Ez elég időigényes lenne, főleg olyankor, ha egyszerre sok helyről szeretnénk olvasni.

Ezért kifejlesztették az adatbázisokat és az SQL nyelvet, hogy ezzel gyorsan lehessen hozzaférni az adatokhoz, akár egyszerre sokfelőlről is.

Sok fajátja létezik, az SQL alpúak parancsai nagyjából egyformák, ezért mi majd a MySQL nyelvvel fogunk foglalkozni a kurzus során.

Létező fajták:

• MySQL
• MsSQL
• SQLite
• PostgreSQL
• stb.