A változók olyan elemek melyek segítségével el tudunk menteni valamilyen értéket, melyet a későbbiekben szeretnénk felhasználni.

Változónak szinte bármilyen nevet adhatunk, a lényeg, hogy a szó egyben legyen, esetleg elválasztva "_" karakterrel, amennyiben több szóból áll, és az elején kell a "$" karakterrel megjelölnünk, hogy a PHP is tudja majd, az egy változó. Például:

    <?php
    $variable;
    $variable_with_bigger_name;
    ?>


    

Ebben az esetben a "$variable"-t egy változónak tekinti a rendszer melynek a neve variable.

A PHP programozása során bárhol létrehozhatunk változókat melyeket szeretnénk felhasználni. Ezek a változók bármilyen értéket el tudnak tárolni: számokat, szövegeket, listákat, igaz vagy hamis értékeket. A változóknak értéket adni nagyon egyszerű, csak egyenlővé tesszük az értékkel amit szeretnénk, pl:

    <?php
    $variable = 1;
    $variable_with_bigger_name = "Változó hosszabb névvel";
    ?>


    

Ebben az esetben a variable értéke egy szám lesz (1), a variable_with_bigger_name egy szöveg (Változó hosszabb névvel). A számokat nem muszáj idézőjelbe írni, viszont a szövegeket vagy olyan szavakat, melyek csak egyszerű szövegek lesznek, mindig idézőjelbe kell írni.

A változók nevét célszerű úgy megválasztani, hogy elolvasása után egyből tudjuk, hogy milyen értéknek kell benne lenni, pl. hogy egy szám érték lesz benne: $items helyett $nr_items, vagy igaz hamis érték esetében: $enabled helyett $is_enabled.

A változók nevének mérete mondhatni bármekkora lehet, de nem érdemes 100 karakterből összeállítani, ajánlott betartani a maximum 20-25 karaktert, mert egy nagyon hosszú nevű változóval sok gond akad.

Többféle változó típust különböztetünk meg:

1. Normál változók
2. Függvény szintű változók
3. Osztály szintű változók
4. Globális változók
5. Konstansok

1. Normál változók

A program futtatása közben létrehozott változókat, melyek nem elemei egyetlen függvénynek vagy osztálynak sem (Ezekről majd később bővebben) hívjuk normál változóknak.

Ilyenek pl. az előbb létrehozott változók is:

    <?php
    $variable = 1;
    $variable_with_bigger_name = "Változó hosszabb névvel";
    ?>


    

Ezek a változók a létrejöttük után a többi fájlokban is láthatóak lesznek. Például ha készítünk a projekt1 nevű könyvtárunkba egy új állományt "variables.php" néven, melynek a tartalma legyen az előző példa, és az "index.php" fájlt megmódosítjuk a következőre:

    <?php
    include "variables.php"
    echo $variable;
    echo $variable_with_bigger_name;
    ?>


    

Akkor a következő sort kellene látnunk, amikor a böngésző címsorába beírjuk a "http://localhost/project1" címet.

    1Változó hosszabb névvel


    

Ebben a példában a két változót egy állományban hozzuk létre, melyet egy másik állomány betölt, betöltés után az állomány összes változója elérhetővé válik, így az "index.php" ki tudta írni az értékeiket. Úgy kell elképzelni, mintha a betöltött fájl tartalmát átmásolnánk abba a fájlba amelyikbe betöltöttük, ezáltal 1 helyen fognak szerepelni.

2. Függvény szintű változók

A függvény szintű változók sokban nem különböznek a normál változóktól, létrehozásuk, leírásuk, megnevezésük ugyanúgy tőrténik, a különbség csak annyi, hogy ezek a változók csak a függvény-en belül láthatóak és elérhetőek.

Pl. így hozhatunk létre függvény szintű változót:

    <?php
    function first_function()
    {
        $variable = 1;
        $variable_with_bigger_name = "Változó hosszabb névvel";
    }
    ?>


    

Függvényekről egy következő leckében fogunk beszélni, de ebben az esetben itt is meg kell említsük őket. A függvények, egy-egy feladatot takarnak, melyeken belül létrehozhatunk változókat a feladat elvégzésének segítségéhez, ezeket az itt létrehozott változókat hívjuk függvény szintű változóknak. Akkor jönnek létre amikor végrehajtjuk a feladatot, és a végrehajtás után megszűnnek létezni.

3. Osztályszintű változók

Hasonlóan a függvény szintű változókhoz, ezek a változók sem térnek el sokban a normál változóktól, létrehozásuk, leírásuk, megnevezésük ugyanúgy tőrténik, viszont ebben az esetben minden változó elérhető az osztály függvényei számára, és a változóknak megmondható, hogy melyik elérhető az osztályon kívül is, és melyik nem. Ezekről bővebben egy későbbi leckében fogunk beszélni.

Lássunk egy példát osztályszintű változók létrehozására:

    <?php
    class First_class
    {
        $variable = 1;
        $variable_with_bigger_name = "Változó hosszabb névvel";

        function first_function()
        {
            //Ide majd jön valami feladat
        }
    }
    ?>


    

Az osztályszintű változók akkor jönnek létre amikor az osztály létrejön és létezése addig tart, ameddig az osztály létezik.

4. Globális változók

A PHP nyelv rendelkezik néhány globális változóval is, ami azt jelenti, hogy az alkalmazásunk futtatásakor automatikusan jönnek létre, és az alkalmazáson belül bárhol elérhetőek, használhatóak. Ilyenek pl.: $_SERVER, $_POST, $_GET, $_REQUEST, stb.

Ezekről a globális változókról a következő leckében beszélünk bővebben.

5. Konstansok

A konstansok valójában olyan változók, melyeknek létrehozásakor meg kell adnunk egy értéket, és ezt a későbbiekben nem tudjuk megváltoztatni. A konstansok létrejöttük után, bárhol elérhetőek az alkalmazásunkban gond nélkül.

A konstansok jelőléséhez nem kell használjuk a "$" karaktert!

Létrehozásuk viszonylag egyszerű, "define" nevű feladatot (function) használva, megadjuk neki a nevet és az értéket amit szeretnénk, pl:

    <?php
    define( "FIRST_CONSTANT", "This is the value" );
    define( "SECOND_CONSTANT", 1 );
    define( "THIRD_CONSTANT", TRUE );
    ?>


    

A nevet (FIRST_CONSTANT) mindenképp idézőjelbe kell írni és az értéke egy szöveg, egy szám, igaz vagy hamis lehet. Az értéktől függően csak akkor kell az idézőjelet használnunk, ha egy szöveget vagy egy szót akarunk megadni.

Létrehozásuk után a használatuk nagyon egyszerű, csak a nevét kell leírnunk idézőjelek nélkül:

    <?php
    echo FIRST_CONSTANT;
    echo SECOND_CONSTANT;
    ?>


    

Az alábbi példa kiírja a két konstans értékét. A konstansok jelöléséhez kifejezetten csak nagy betűket használunk.