A PHP bár egy szerveroldalon futó szkriptnyelvként kezdte, ma már különálló programozási nyelvnek tekinthető, egyben az egyik legelterjedtebb nyelv a weboldalak készítése terén. Ma már kb. 244 millió weboldal létezik a világon, ezek nagy részének az elkészítéséhez használták a PHP nyelvet.

A PHP egy viszonylag egyszerű programozási nyelv, mely a legismertebb programozási nyelvekhez képest rengeteg szabadságot ad a programozóknak, ezért mi úgy hívjuk, hogy "egy szabad nyelv".

A legtöbb programozási nyelvben, amikor létrehozunk egy változót vagy egy feladatot, meg kell határoznunk a típusukat. Változó esetében, hogy milyen érték fog bele kerülni, szám, szöveg, objektum, tömb, vagy bármi más, feladatok esetében azt kell megadnunk, hogy vissza térít valamilyen értéket a feladat számunkra vagy csak parancsot hajt végre? Ha visszatérít, akkor milyen típusú értéket térít vissza?

A PHP nyelv szabadsága abból adódik, hogy nincs a változóknak típusa, helyesebben, nem kötelező a programozó számára meghatározni a változók típusát. A változók és egyéb szabadságot nyújtó dolgok:

• - egy változóba bármilyen értéket rakhatunk
• - ha egy változóba egy számot mentünk, azt később felül írhatjuk bármi mással, pl: egy szöveggel
• - bárhol betölthetünk egy másik állományt
• - egy állományban ha betöltünk egy másik állományt, akkor az fogja látni a betöltött állomány összes változóját

Ha nem értünk a programozáshoz, az nem baj, így jelenleg nem lehet erről se jó se rossz véleményünk. Azon személyek akik értenek a programozáshoz, már lehet, hogy el tudják dönteni, hogy a nyelv szabadsága jó dolog vagy nem, de semmiképp ne itéljük el elsőre, hisz a mai weboldalak kb 40%-a ebben a nyelvben íródott, és ezt a szabadságot is meg lehet szeretni amennyiben esélyt adunk magunknak, hogy megtanuljuk és megszeressük.

Az egyszerűséget könnyen el is lehet rontani. Mivel programozási nyelvről beszélünk, könnyedén készíthetünk benne átláthatatlan méretű vagy nehezen megérthető logikával rendelkező rendszereket, gondolunk itt: keretrendszerekre, adminisztrációs felületekre, webservice-ekre vagy egyéb más rendszerekre.

Ez a szabadság a nyelv legnagyobb hátránya is, mivel ezáltal sajnos nagyon sok a hibalehetőség (főleg olyan hibákra gondolunk amikor egy szám értéket várunk de mást kapunk, vagy ha ugyanazon a néven hozunk létre két változót), így nehézkes a hibakeresés.

Bár a hibakeresés nehézkes, nem lehetetlen. Sok féle technika létezik a hibák kiszűrésére, melyekről a későbbiekben szót fogunk ejteni, de az egyik legfontosabb módszer, hogy: A "notice"-okat nem szabad figyelmen kívül hagyni!

A PHP segítségével egy szerveroldali alkalmazást írhatunk, melyet bele ágyazhatunk a HTML kódba. A weboldal megtekintésekor a szerver kezdve az első állománytól amit betölt, értelmezi a benne levő kódot, és végrehajtja a talált PHP kódokat. Miután minden PHP kód értelmezésre került, a végeredmény egy HTML tartalom lesz, ami megjelenik a böngészőnkben. Fontos megjegyezni, hogy a PHP kódot nem küldi el a szerver, így az nem jeleníthető meg a böngészőnkben!

Amennyiben PHP kódnak tűnő tartalmat jelenít meg a böngésző, azt jelenti, hogy valahol hibáztunk és a szerver nem érzékeli úgy, mint PHP kód. Erről majd a későbbiekben bővebben is beszélni fogunk.

Következő leckénkben megnézzük, hogyan lehet elindítani egy PHP alkalmazást.